Beszélgetés

"Nincs tehát most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak." (Róm 8,1)

Kértem az Urat, hogy vegye számba bűneimet, és ő ránézett Jézusra. Kértem, hogy nézze nyomorúságomat, de ő Jézusra nézett. Kértem tőle, hogy nézze szenvedéseimet, bukdácsolásomat, mire ő ránézett Jézusra. Kértem, hogy bocsássa meg bűneimet, és ő ránézett Jézusra. Kértem az Atyát, hogy nézzem rám, és ő ránézett Jézusra.
Kérdeztem tőle, hogy lehet az, hogy temérdek bűnömet elfedi, hogy romlottságom, galádságom eltörli, hogy istentelenségeimről nem emlékezik meg, számba sem veszi azokat. Kérdeztem tőle, miért teszi ez? Ő ránézett Jézusra, és azt mondta: szeretetből. Kérdeztem tőle: méltó vagyok én erre? Mosolygott.
Elszégyelltem magam, és azt kérdeztem, hogy hogyan tudnám én ezt neki meghálálni. Mire azt mondta, hogy én erre képtelen vagyok.
Szemem könnyes lett, és arra gondoltam, hogy egész életem kevés, hogy megköszönjem neki jóságát. Hirtelen minden percem értékes és drága lett, egyet sem pazarolhatok el.