A világban két erő dolgozik folyamatosan. Nem egyenlő súllyal, de jelen van mindkettő. Nem egyenlő hatalom, de nagy hatalom mindkettő. Isten és a Sátán. A Jó és a Gonosz, a Megtartó és a Romlást hozó. Bennünk is zajlik a két erő küzdelme. Nap mint nap tapasztalhatjuk, micsoda erővel támad minket a Gonosz, de ugyanígy megtapasztalhatjuk Isten túláradó, gondoskodó szeretetét.Mert láthatjuk, hogy Istennek van hatalma a Sátán felett. Sőt, csak Istennek van hatalma a Sátán felett. A Gonosz legnagyobb győzelme az, amikor sikerül elhitetnie velünk, hogy mi felvehetjük vele a harcot. Akkor győz, akkor kerekedik felül. Mert ha úgy véljük, van erőnk és hatalmunk rajta, akkor már elhisszük azt is, hogy nincs másra szükség. Hogy önnön erőnkből le tudjuk győzni. Akkor már nem futunk az Atyához, nem tőle várjuk az erőt, hanem mi vágunk neki a harcnak. Szembe állunk, szóba állunk a Gonosszal. Ő pedig győz. Ekkor mindig győz.
Ha azonban ráébredünk, hogy nekünk semmi dolgunk a Sátánnal, hogy sem harcba nem kell szállni vele, de még csak szóba sem kell vele állni, akkor van esély a győzelemre. Ha az Atyához fordulunk, és tőle várjuk a segítséget, őt kérjük, hogy parancsoljon neki, akkor kerekedhetünk felül. Nem a magunk erejéből. Nem. Csak és kizárólag Isten dicsősége által. Mert egyedül neki van hatalma minden teremtett dolog felett.
