2012. máj. 21.

Bizalom

"Hit által engedelmeskedett Ábrahám, amikor elhívatott, hogy induljon el arra a helyre, amelyet örökségül fog kapni. És elindult, nem tudva, hova megy." (Zsid 11,8) 

Sok ember szereti biztonságban tudni életét, mindennapjait. Szeretünk nyugodt körülmények között élni. Szeretjük a társadalmi békét, a biztos munkahelyet, saját házat, családot, nyugalmat.
Ábrahámnak is megvolt mindez, amikor az Úr útra hívta Kánaán felé. Ábrahám pedig engedelmeskedve Isten parancsának, elindult. Nem azért hagyta ott Hárán városát, mert rosszul érezte magát, vagy mert kirekesztette a társadalom. Nem is azért, mert biztató híreket hallott a távoli területekről. Nem kincset keresett, nem egy gazdagabb élet reményében indult útnak. Sőt, egyáltalán nem tudta, hová megy, és mi vár ott rá. Ábrahám hitt Isten szavának, hitt abban az ígéretben, melyet Isten adott neki, és ez alapján vállalta a utat, a kockázatot, a vándorlást, a bizonytalanságot. Ez alapján hagyta hátra biztos életét a bizonytalannak tűnő jövő miatt. S hogy ez a jövő mennyire volt biztos vagy bizonytalan, azt tudjuk a Bibliából, mint ahogy azt is, milyen út vezetett Józsué és a zsidó nép kánaáni honfoglalásáig.
Fontos, hogy eszünkbe jusson Ábrahám története akkor, amikor "biztos dolgokat" kérünk az Úrtól, és akkor, amikor "biztosítékokat". Amikor garanciát kérünk arra, hogy ha megteszünk vagy nem teszünk meg valamit, akkor ez vagy az lesz. Amikor szeretnénk pontosan tudni, hogy mi lesz. És különösen azt tudni, hogy nekünk az jó lesz.
Fontos, hogy Ábrahám mindig példa legyen előttünk, hogy tudjuk úgy meghozni döntéseinket, hogy előtte meghalljuk és meghallgatjuk Isten szavát. Mert ha jól figyelünk, rájövünk, hogy Isten a legkisebb döntésünkkor is ott áll mögöttünk, és vezet. Persze csak ha hagyjuk....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése