2012. ápr. 24.

Megterhelve

Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. (Mt 11,28-29)

Sokan gondolják azt, hogy a keresztényeket nem érheti baj, mert vigyáz rájuk az Úr. Aztán ha mégis bekövetkezik valami negatív esemény, akkor azon morfondíroznak az emberek, hogy vajon "jó keresztény-e" az illető, mert a "jó kereszténnyel" biztos nem történik ilyen.
A valóság ezzel szemben az, hogy a keresztény embereket is érik nehéz és szomorú történések. Egy szeretett ember elvesztése, egy barátság megszakadása, anyagi nélkülözés, megaláztatások, hajléktalanság, munkanélküliség, éhezés ugyanúgy elérheti bármelyik keresztény embert, mint bárki mást. És nagy tévedés lenne azt hinni, hogy ilyenkor Isten elfordul tőle, vagy hogy ez büntetés, valami korábbi vétket "bosszul meg" ezzel az Úr. Hiszen Isten maga a tökéletes jóság, hogyan gondolhatnánk, hogy ilyen kicsinyes, bosszúálló lenne.
Ezekkel a nehézségekkel is az Isten célja, hogy minél inkább magához vonzza kiválasztottait. Vigasztaló szeretetét, hatalmát kívánja ezzel is igazolni, és amint elért bennünket egy ilyen csapás, máris mellettünk áll, és kéri terhünket.
Jézus szelídségével, alázatosságával, Isten akaratában való megnyugvásával példát ad mindnyájunknak. Példát arra, hogy ha akarjuk, nyomasztó súlyainkat átadhatjuk neki. Ő mindig kész átvenni a legnehezebb terhet is. Csak rajtunk múlik, adjuk-e.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése