Te vagy a legcsodálatosabb nő/férfi! Te vagy életem értelme! Benned találtam meg a másik felemet! Minket az Isten is egymásnak teremtett! Ön a cég húzóembere! Mihez kezdenénk a tudásod nélkül! Te rakás szerencsétlenség! Éveket veszel el az életemből! Ha nem lenne a gyerek, már rég kivágtalak volna! Maga miatt maradtunk le a konkurenciától! A tavalyi veszteség kizárólag az Ön munkája miatt ekkora!Halljuk nap mint nap. Hol ezeket, hol azokat. Emberek között élünk, közösségeknek vagyunk részei. Pillanatról pillanatra változik megítélésünk mások szemében. Hol így gondolnak ránk, hol úgy. Mi pedig sodródunk a dicséretek és szidások között. Megtesszük amit tudunk, aztán várjuk az eredményt.
És sokat adunk az eredményre. Mert számít, hogy mit gondolnak rólunk mások. Sokszor nagyon is számít. Egy-egy jó szó, vagy dicséret lendületet ad és inspirál, míg a negatív kritika nagyon le tud törni. Hol örülünk, hol bosszúsak vagyunk. Mélyen egyetértünk vele, vagy igazságtalannak tartjuk. És akkor még nem esett szó az őszinteségről és az önző érdekekről.
Sokszor szinte csak az számít, hogy mit gondolnak rólunk az emberek, és gyakran szem elől tévesztjük, hogy mit gondol rólunk Isten. Pedig az Ő szemében mi Krisztus testének tagjai vagyunk. Részei a Megváltónak. Mondhatnánk, hogy hűha, ez nem semmi, meg hogy erős. Igazából nincs rá megfelelő szó. Ilyen őszinte szeretetet csak Isten képes adni. Értékét és jelentőségét nem tudjuk kifejezni. Igazából nem is kell. Csupán meg kell élni. És ez csodás...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése