Napról napra aktívan éljük az életünket. Vásárolunk a boltban, intézzük ügyeinket a különböző hivatalokban, dolgozunk a munkahelyünkön, utazunk a buszon, vonaton, moziba, színházba járunk, családunkkal, barátainkkal töltjük az időnket. Ismerősökkel, idegenekkel találkozunk, kerülünk kapcsolatba.Életünk minőségét, hangulatunkat és mások hangulatát alapvetően meghatározza, hogy hogyan veszünk részt ezekben az élethelyzetekben.
Amikor ilyen és hasonló igéket olvasunk, nem kell valami különösen nagyra és világrengető dologra gondolnunk. Nem kell azon aggódnunk, hogy hogyan tudunk ennek megfelelni, és hogy egyáltalán mit is kell tennünk.
Feladatunk csupán annyi, hogy minden pillanatban szeretettel forduljunk a másik felé. Köszönjük meg mosolyogva az eladó, a hivatali ügyintéző munkáját, adjuk át helyünket a járműveken a megfáradtaknak, és törekedjünk arra, hogy amikor együtt vannak velünk mások, ez örömet szerezzen nekik.
Sokszor nehéz ezt megtenni. Gondok gyötörnek minket is, a hivatalnok nem a mi elképzelésünk szerint intézi az ügyet, több utánajárás szükséges, nem látunk rendesen a színházban az előttünk ülőtől, sokat kell várni az üzletben, és még a pénztáros egy ismerőse is elénk tolakszik. Mindennapos bosszúságok. De ha a mások iránti szeretet vezérel minket, akkor tudunk elszakadni a saját örömünk keresésétől, és tudunk nyitni mások felé. Képesek leszünk apró örömökkel jobbá tenni mások pillanatait, és egyre inkább betölti kapcsolatainkat az Istentől eredő szeretet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése