Az ószövetség embere biztosra vette, hogy ha szenvedés, tragédia, csapás éri, akkor az Isten büntetése. Azért kapta, mert bűnös életével szomorúságot okozott az Úrnak. És bizony ez az elképzelés ma is sokszor előjön. Vannak emberek, akik keresztyénként is így gondolják. Isten azonban sokkal nagyobb hatalom annál, hogy kicsinyes, dacos revánsot vegyen tökéletlenségünkért.Isten maga az igazság. Döntéseibe, cselekedeteibe véletlenül sem csúszhat hiba. Nem fordulhat elő, hogy rossz döntést hoz. Ez tökéletes természetéből adódik. Isten döntését nem a jó és rossz tükrében kell nézni. Isten döntése maga a jó.
Életünk célját eredendően elrendelte az Úr, és létünk minden pillanatában azon dolgozik, hogy ezen az úton végigvezessen. Oda, ahová Ő szánt minket. Ez a cél vezérli. Ezért ha akarta ellen teszünk, nem tör ki belőle a bosszú, és nem azon dolgozik, hogy haragjában kegyetlenül megbüntessen minket. Ha így tenne, ellene tenne tökéletes jóságának.
Bűnünk esetén az Úr célja az, hogy visszatereljen minket arra az útra, melyet Ő szánt nekünk. És ehhez bizony néha kevésbé kellemes eszközöket is fel kell használjon. Azt azonban látnunk kell, hogy mindez nem dölyfös büntetés, hanem a cél eléréséhez szükséges eszköz. Nincs örök harag, nincs kiengesztelhetetlen helyzet, nincs sértődés. Csupán szerető atyai gondoskodás van. Ha ezt belátjuk, hálával tudunk fogadni mindent az Atya kezéből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése