2013. jan. 15.

Ebédidő

"Amikor eljött az óra, asztalhoz telepedett az apostolokkal együtt." (Lk 22,14)

Sokszor találkozunk ezzel a képpel a Bibliában. Jézus gyakran volt asztalközösségben. Letelepedtek, ettek, és közben tanított. Direkt módon, szóval, példabeszédekkel, és tanított példát adva. Rámutatva az igazi értékekre.
Az együtt evés nem csupán közös étkezést jelentett. Közösséget jelentett. Azt, hogy együtt voltak, közösségben voltak, egymásért voltak. Befogadták egymást szeretetben. Nem az ételeken volt a hangsúly, nem a lakoma nagyságán, hanem a közösségen.
Ma is, amikor jelentősebb családi események vannak, közös étkezésre kerül sor. Karácsony, húsvét, születésnap, névnap, keresztelő, ballagás, esküvő, temetés. Mind-mind olyan események, amikor együtt a család és közös az étkezés. Gyakran lakoma. Erőn felül. Középpontban az étkek. Mennyiség és minőség. A háziasszony ideges, napokkal előbb már készül. Stressz az egész összejövetel. Csak legyünk már túl rajta...
Közösségben lenni ma is öröm kell, hogy legyen. Értékes együttlét, szeretetteljes befogadás, a családtagokkal, barátokkal együtt töltött minőségi idő. Ez kell, hogy asztalhoz ültessen minket. Erről kell szóljon a közös étkezés.
Erősítse minden együtt töltött étkezés emberi kapcsolatainkat, az úrvacsora pedig az Úrral kötött szövetségünket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése