Jézust nyilvános működésének elején keményen megkísértette az ördög. Az Úr azonban állta a próbát. Már éppen megnyugodva, elégedetten dőlünk hátra, amikor így zárja le a történetet a Biblia: az ördög eltávozott tőle egy időre.Igen, csak egy időre. Aztán visszatért. Visszatért, mert az ősi ellensége, a világ teremtője ott járkált. Járkált, tanított, térített, üdvösséget hozott. Nem csak akkor, az ottani embernek, hanem az egész emberiségnek.
Az ördög érezte, hogy a harc élesedik. Hirtelen felpörög. Olyan történt, ami még soha. Maga az Isten szállt le a Földre. A Sátán pedig minden pillanatban készen állt, hogy harcba szálljon vele. Kereste az alkalmat, figyelte a lehetőségeket. Jézus legkisebb botlására is ráugrott volna. Minden erejét összpontosítva nekirohant volna a megváltás művének, hogy semmibe rombolja.
Jézus földi élete folyamatos küzdelem volt. A jó és a rossz csatája. Az ördög ott volt, nyomában volt. Jézus azonban isteni erejével legyőzte. Ez az erő bizonyított. Elég volt ahhoz, hogy az ördög minden ármánykodását porrá zúzza. Elég volt ahhoz, hogy megdicsőítse Istent.
Jó érzés, hogy ha a Sátán kísértése környékez minket, tudhatjuk, hogy Isten ereje képes legyőzni azt. Tudhatjuk, hogy ez az erő készen áll, hogy megerősítsen, és győzelemre vigyen minket is. Csak meríteni kell belőle.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése