2012. febr. 20.

Első parancsolat


"Én, az Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak Egyiptom földjéről, a szolgálat házából. Ne legyen más istened rajtam kívül!"

Életedet én alkottam. Teremtő urad vagyok. Ha úgy akarom, örökre az én boldogságomban maradsz, de egy pillanat alatt porrá is zúzhatlak. Szeretetem határtalan. Tenyeremen hordalak, és minden pillanatban gondom van rád. Ha velem jársz, tőlem mindent megkapsz, amire szükséged van. Megtartalak téged, nem kell félelemben élned. Nincs okod félni a világi hatalmaktól, az emberektől, a szegénységtől, a betegségtől. Nem azt mondom, hogy ezeket távol tartom tőled, de minden pillanatban veled vagyok, hogy átsegítselek a nehézségeken. Nem kell arra figyelned, mit gondolnak rólad mások, nem kell aggódnod a holnapért. Mert ha ezekkel foglalkozol, egy idő után rabszolgájukká válsz. Tőlük reméled boldogulásodat, erődet nekik szenteled. A pénz, a hatalom, az érvényesülés vágya határozza majd meg életedet. Fontos szerepet tulajdonítasz majd nekik. Egyre fontosabbat. Végül én elhomályosodom, és helyemre őket állítod. Életedet, tetteidet ők irányítják majd, teljesen átveszik feletted az uralmat.
Én, a mindenható teremtő Isten a te társad akarok lenni. Kérlek, fogadd ezt el, és szabad leszel...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése